Ki vagy te?

 Ki vagy te? A lelkiismereted. Kezdődik úgy a beszélgetés, mint a régi Dallas utolsó részében Jockey és a vele lévő entitás között.

Nem, nem pont úgy zajlott le. Hiszen az én életem nem egy film, és lehet nem is lesz az. De nem kell követnem.

Amiket követek tudva- tudattalanul azok ama események, amik most zajlanak e világban. Nem sokat tudok jómagam sem a koronáról. Mivel nincsen időm fejtegetni, hogy összeesküvés-e vagy sem, így csak azzal foglalkozok, amit érzékelek belőle: a változást.

2018-ban és 2019-ben sokmindent lezártam, mert úgy éreztem, itt az ideje és később nem lehet. Bár éreztem, hogy lesz határzár, hiszen a történelem sokszor ismétli önmagát, viszont nem hittem, hogy megélem.

Arra viszont gondoltam, hogy lesz egy újabb gazdasági válság: Így lezártam a dolgaimat Romániában, és máshol is, ahol tudtam és ahol úgy éreztem, elvarratlan szálak vannak. Voltak akiktől elköszöntem, sőt volt aki érezte és ki is mondta, hogy most utoljára látjuk egymást ebben az életben. Ami valószínűleg így van, de a legtöbb élő ember ezt kimondani képtelen.

Sokszor jutnak eszembe képek a múltamból, amik elevenebbek, mint az ébredések utáni álomképek. Ez érthető, hiszen a mostani életemben jelentősége van ennek is.

 Nyilván aki ezt olvassa felmerül benne: Hogy kerül ide a lelkiismeret? A korona európai berobbanása óta, sokszor eszembe jutnak az óvodáskori emlékképeim. Az egyik, amikor a nagyszüleim korosztályából beszéltek a világháborúkról, és mondtam, én azt nem akarom átélni, mert rossz. A másik, amikor megkérdeztem édesanyámat, hogy mi az a pötty nekem és minden óvodástársam vállán, kinek egy, kinek kettő. Ekkor anyukám elmagyarázta, hogy az egy oltás. Mondta milyen betegség ellen, de már elfelejtettem. Kérdeztem, hogy jó, de a nagyobbaknak miért van kettő. Mondta, hogy őket beoltották egy másik betegség ellen is, de nekünk már nem kellett, mert az a vírus kiment, és már csak katonai laboratóriumokban van. Kérdeztem édesanyámat, miért van katonai laboratóriumokban, de bevallotta, hogy erre már nehéz válaszolni. Mondtam, akkor ezt még fel lehet használni ellenünk. Nem korona volt, valami egyéb, de már elfelejtettem. És mivel tudtam, hogy nagybetegen nem kell óvodába, iskolába, sőt a felnőtteknek munkába se menni, és mivel egy felnőtt sem beszélt nekem a világjárványok szörnyűségeiről, így már óvodásként bennem volt, hogy én meg akarok élni egy világjárványt. A harmadik, hallottam a felnőtektől, hogy a második világháborúban volt kijárási tilalom, de azt is, hogy nyugodjak meg, mert ezt csak a nácik csinálják, és ők már nincsenek.

Rengetegszer eszembe jut ez a három emlékkép így most 2020-ban.

És ezzel nincs vége, van egy negyedik: 10 évesen átéltem a romániai forradalmat Ceausescu ellen. Sok városban lőttek, emberek haltak meg, de nálunk Csíkszeredában semmi. Az emberek barátságosabbak voltak velünk gyerekekkel, de többet nem éreztem. Akkor magamban azt kívántam, bárcsak élnék meg egy lövöldözést abban a városban ahol vagyok.

Amikor ideköltöztem Athénba és olvastam a helyi angol nyelvű híreket, hogy görök-török határviták vannak és helyi háború van kilátásban, nyíltan ki is mondva, megértettem, hogy beszélnem kell a kisRobival, aki az én gyerekkori énem és egyeztetnem kell vele, mit/miket akar. Nem könnyű beszélni, hiszen Ő sokáig az én tudatalattimban volt, nemcsak felnőttként, de már kamaszkorom előtt is. Így próbáltam és próbálok meg vele egyeztetni, hogy miket akarok átélni és miket nem és ezeknek a miértjéről. Én nem az a lény vagyok, aki a kiskori lényét elnyomja: ellenkezőleg, ő én vagyok. Így nem is veszekedtem, csak egyeztettem magammal.

Megfigyeltem, hogy sok embernek olyan a kiskori énje, mintha hipnózisban lett volna és most élne, vagy fordítva. Pedig ha a kettő lélek és gondolat együtt hadakozás nélkül, normál egyeztetéssel találkozik, nagy kincsek jönnek a felszínre. Így nekem a korona kapóra jött. Nem örülök a szenvedésnek, de igyekszem megtalálni a jó dolgokat ebben a vajúdó világban. Mégha ki is mondom, hogy a világ rossz.

Kelt: Athén, 2020.november.03

Írta: Hetu - Márton Róbert

---

 

 

Oldal: Ki vagy te?
Egy különc művei, aki a 2-ik évezred végén és a 3-ik évezred elején élt - © 2008 - 2024 - heturobi.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat