Kék madár, fekete ujj - 2. rész -
Mint az az első részből kiderült, összekeveredett az idő. Nem, nem véletlenül írtam, hol jelen, hol múlt időben, és nem véletlenül teszem ezt most se. Zavarodottan haladok előre, néha visszacsúszok. Majd a borosüveg piros kastély fala megfogott, és mivel homályosan láttam, körbe tapogatóztam.
Szakadék állt előttem, de nem láttam. Nem tudtam beleesni, valami visszatartott. A kék madár és a fekete ujj új sorsot írt fel.
"Engedjetek oda." - mondtam nekik - "Nincs a kastéllyal dolgom, ez megint csak gyűlöletet kelt."
"A büszkeséged miatt jöttél ide." - válaszolták - "De te ezt nem láttad a homályos látásod miatt."
És tényleg nem láttam, csak éreztem.
"Le kell tenned a büszkeséged, ha tovább akarsz menni." - folytatták - "Meg a többit is."
Megírtam a bevallásom, letettem, és tovább mentem, mintha meg se történt volna.
Márton Róbert, Csíkszereda, 2015.október.29.