A madárból lett kutya
Az álmom próbáltam megfejteni. Mintha Csíkszereda Gyermek sétányán lettünk volna, és mintha mégis Érden lettem volna édesapámmal. Mintha nem kutyáink, hanem madaraink lettek volna, és mintha apám hangját hallottam volna, hogy ügyeljek, nehogy kiszökjön a madár. Mondtam neki, hogy most úgyse szökik ki, mert megint a kupakkal játszott és a saját fejére húzta.
Ugyanis az álom szerint már egyszer fejére húzta az ásványvizes műanyagkupakot, és nekünk kellett levenni a fejéről, mert nem látott.
Mintha kettesben maradtam volna a galambbal, mert ez egy galamb madár volt. Láttam, hogy csak röpköd, és nem tudja a fejéről leverni a kupakot, és azt is, hogy már a másik házimadarunk is odarepült. Közeledtem hozzá, hogy levegyem, ám hirtelen akkor levette ő magának. Majd ismét feltette, meg levette és megmutatta nekem, hogy csak játszik. Közben mintha galambból más madárrá változott volna. Akkor álmomban hollónak gondoltam, de károgott, tehát varjú volt. Majd ismét átalakult, mégpedig Katya kutyává.
Katya egy valóságos kutya, aki a miénk, és Érden él. Sokat ugat.
De visszatérve az álomra, dicsértem Katyát, hogy milyen ügyesen károg, és milyen sokat. Igen károg, és nem ugat. Közben a mellé repülő madár és a többi házimadaraink is már kutyák voltak álmomban, akiknek Katya volt a főnök-kutyájuk.
Álmomban elgondolkoztam, hogy Katyát hogy felkaroltuk a kóbor kutyaságból. Nálam szolga, de a kutyák közt úr. Pont úgy, mint én: az érteliségi rokonságban szolga, de a felkarolók közt feljebb való.
Majd elhatároztam, hogy igazságosabb leszek és már a Katya mellett lévő másik házikutyát is simogattam. De ahogy Katya bal oldalával lefeküdt a földre, én a jobb oldalammal mellé.
Ekkor a Katya mellett lévő kutya is elment és hirtelen csend lett a kertben.
Aztán már mintha egy másik rövid álmom lett volna, amit most itt nem akarok leírni.
Ezután felébredtem.
Kerestem pár Internetes álmoskönyvben, hogy mit jelent. E kutyás álom előtt álmomban egy buszon utaztam, ami pihenést jelenthet. Eltévedtem, de mivel álmomban inkább élveztem az eltévedést, így ez is jót jelent.
Visszatérve a madár-kutya álmomra: Madárról van mindenféle, de ilyen átváltozós nincs. Csak olyan, ha állatból emberré változik, az azt jelenthetné, hogy jól feltudom használni az állati ösztöneimet. A varjú az bajt, halálesetet jelent. Vajon visszamenőlegesen is jelzi? A kutyáról írnak jót is, rosszat is.
Földre fekvésről nem találtam semmit.
Az utána lévő rövidálmot meg nem írom le.
Hogy mit jelent nekem? Mivel édesapám nem láttam, csak a hangját hallottam, így ez változást jelenthet. Mivel madár alakult át kutyává, így a madár szabadsága alakul át a kutya hűségévé. Mivel kétszer kellett átalakulnia, így elsőre nem sikerül. Jól, ilusztrálja ezt a kupak dobálgatás is. Hiszem a madár, elsőre nem tudott kiszabadulni, csak a fejére dobta, de másodjára sikerült. Fejére, a szemeire, látására tette. Egy madárnál a szabadsághoz elengedhetetlen a szem. Az is fontos, hogy önként vette magára. Az átváltozás is kétszer van. Elsőre csak hollónak nézett varjú lesz, és károg. Másodjára lesznek a madarakból kutyák. Tehát elsőre nem sikerül a szabadságot odaadni a hűségért, csak másodjára.
A többi kutya simogatása, igazságra való hajlamot, a földre fekvés pedig a befejezést, míg a mellé fekvés a szolidaritást jelenti.
Csak gondoltam leírom. Hátha valaki még álmodik kutyává változott madárral.
Márton Róbert, Érd, 2016.március.01.